Kártyáról kártyára: a kanban rendszer
Az agilis keretrendszer a modern informatikában igen fontos szerepet játszik. Segítségével sokkal gyorsabban és nagyobb pontossággal lehet olyan termékeket, szolgáltatásokat a piacra dobni, amelyek kielégítik az ügyféligényeket és hozzájárulnak az anyagi gyarapodáshoz. Ebben a bejegyzésben egy agilis módszer, a kanban lesz terítéken.
Mi a kanban rendszer?
A kanban rendszert Taiichi Ohno adta a világnak, ő fejlesztette ki 1947-ben a Toyota Motor Corporation-nél. A „just in time” rendszer alapja, amelynek lényege, hogy a gyártás során felhasznált anyagok pont akkor érkezzenek meg, amikor szükség van rájuk, így a raktározás elkerülhető. Ez a gyártási módszer került át később szoftverfejlesztői kontextusba.
A kanban lényege, hogy a workflow egyes fázisaiban korlátozza a párhuzamosan folyó feladatok számát. A szó jelentése magyarul jel, kártya, ami a folyamat vizuális megjelenítésére utal. A kanban rendszer lényege, hogy a résztvevők egy táblán jelzik, ha valamiből hiány alakult ki. Ez azt jelenti, hogy a push típusú rendszerekkel ellentétben, itt nem az igények határozzák meg a folyamatokat, hanem a mennyiségek, köszönhetően annak, hogy adott munkafázis esetén a mennyiségek korlátozhatók.
Központi eleme a kanban tábla, ami az adott folyamatot - jelen esetben a fejlesztési folyamatot - mutatja. Annak köszönhetően, hogy ezt vizualizálja, rögtön szemet szúrnak a gyenge pontok, az elakadások, ahol további erőforrásra van szükség.
A feladatok kis kártyák, post-it-ek formájában kerülnek fel erre a táblára és haladnak végig a különböző fázisokon, melyek általában az Elkészíteni, Folyamatban és Kész oszlopokból állnak. Természetesen a pontos alkalmazástól függően az oszlopok összetétele változhat, az alap vázat azonban mindig ez a hármas adja.
A kis cetliken minden esetben fel kell tüntetni a legfontosabb információkat, melyek a következők:
- Mi a feladat?
- Ki végzi el a feladatot?
- Mi a sorszáma?
- Mi a határideje?
- Mennyi a feladat elvégzésének becsült ideje?
A rendszer lényege, hogy folyamatosan méri és becsüli az átfutási időt, aminek segítségével meg tudják határozni a fejlesztők, hogy milyen haladási utat tudnak bejárni.
Pro és kontra
A kanban rendszer esetén a folyamatot a mennyiségi korlátok szabályozzák, ennek köszönhetően sokkal pontosabb tud lenni, kevesebb többletmunkával és nagyobb hatékonysággal. Utóbbihoz az is hozzájárul, hogy a kanban tábla segítségével a párhuzamos feladatok száma jelentősen csökkenthető, ami segít az erő összpontosításában.
A kanban segítségével a folyamat mindenki számára átlátható és követhető, egyszerűen alkalmazható, használatába könnyű beleszokni. A kanbant egyébként leginkább akkor érdemes választani, ha már van egy bevett, bejáratott folyamat, és ennek hibáira szeretnénk fényt deríteni.
Hátránya azonban, hogy csak akkor tudja beváltani a hozzá fűzött reményeket, ha szigorúan betartják, tehát nagy önfegyelmet követel az egész csapattól.
Kanban vs Scrum
A kanban és a scrum rendszer egyaránt az agilis keretrendszer táborát erősítik. Nagyon hasonlítanak egymásra, mégis néhány alapvető eltérést azonosítani lehet. Az egyik ilyen különbség, ami egy alapvető megközelítésbéli eltérés, hogy míg a scrum a sprintek köré szerveződik, addig a kanban az egész folyamatot, az áramlást állítja a középpontba.
A másik differencia az a bevezetéshez köthető. A scrum rendszer bevezetése, integrációja komoly átalakítást igényel, átszervezést, ami a csapattól erőfeszítéseket követel meg. A kanban ezzel ellentétben abból indul ki, ami a jelen helyzetben elérhető, hiszen így is útjára indítható a hatékonyságnövelés.
Szerencsére nem feltétlenül muszáj választani a két módszer közül, mivel remek kiegészítői egymásnak. A scrumban a scrum és a kanban ötvözete, egy olyan struktúra, amelyben a scrum rendszer egészül ki a kanban tábla vizualizációs erejével.
Összességében tehát, a kanban egy igen előremutató és hasznos módszer lehet azok számára, akik tudatosan szeretnék működésüket építeni, fényt deríteni a hiányosságokra. Igen sokoldalúan alkalmazható agilis módszertan, ami részben vagy egészben szinte minden modern IT szervezet működésére hatással van. A folyamatok láthatóvá tételével minden mozzanat könnyedén nyomon követhető, mérhető és szabályozható. Ezek pedig mind azt szolgálják, hogy a szervezet működése, termelése egyre hatékonyabb és hatékonyabb legyen.
